Szakmai fórummal folytatódott szombaton a „Budapest Cleaning Show 2018” programja.
Munkáltatói és munkavállalói oldalt is képviselve vettünk részt ezen a Szakmai Fórum beszélgetésen, és arra jutottunk, hogy hasznos információk, esettanulmányok hangzottak el az üzleti titkok témakörben, s ebből egy-két számunkra érdekes gondolatot most megosztanánk az Olvasóval.
Dr. Stráhl Tamás jogásztól egy kis kitekintést kaptunk az európai helyzetről. Az Európai Bizottság vállalati vezetők megkérdezésével készített tanulmánya szerint a cégvezetők 20 százaléka találkozott már olyan esettel, amikor jogosulatlanul próbálták vállalatuk üzleti titkát megszerezni, miközben 75 százalékuk a vállalat növekedésének stratégia fontosságú elemeként gondol az üzleti titokra.
Az előadótól megtudtuk, hogy az üzleti titok körébe tartozik minden olyan fontos tény, információ, adat és megoldás, amelynek titokban maradásához a cégnek és partnereinek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.
Így már érthető, hogy az üzleti titok forgalomképes, részben vagy egészben átruházható (pl. adásvétel jogcímén), illetve annak használatára engedély adható (licencia).
Egy cég működésében, életében elkerülhetetlen, hogy a munkavállalók valamilyen szinten belelássanak a folyamatokba. A kérdés az, hogy milyen mélységben látják az üzleti titok körébe tartozó információkat, és mit kezdenek ezekkel?
Ha tudatos és körültekintő a munkáltató, akkor a munkavállaló belépésekor tisztázza, és titoktartási szerződésben rögzíti, mi tartozik az adott cégnél az üzleti titok körébe.
Az üzleti titok megsértésére négyféle tipikus magatartásformát ismertünk meg:
- az üzleti titok jogosulatlan megszerzése és felhasználása
- nyilvánosságra hozatala
- elvesztése, másolása, lopása
- illetéktelen személynek átadása.
Az előadás adta azt az új információt, hogy ha nincs az üzletit titokra vonatozó szerződés munkavállaló és munkáltató között, akkor sem mentesül a titoktartás alól a munkavállaló, melyekre megtörtént valós eseteket mutatott be Stráhl Tamás, úgy, hogy ezekben az esetekben jogerős bírósági ítélet is született.
Példaként egy nehézgépekkel történő szolgáltatást végző nagy cég esetét is meghallgathattuk, ahol a kereskedelmi vezető a beérkező ajánlatkérések közül egy kisebb ajánlatkérést saját tulajdonú cégéhez irányított. A munkáltatójának tudomása volt róla, hogy neki van egy ilyen tevékenységgel foglakozó kis cége, hisz korábban tájékoztatta erről. Vajon sértett-e üzleti titkot a munkavállaló, ha a saját cég részére továbbított árajánlatkérésből végül nem lett megvalósult megrendelés, és a szóban forgó munka sem volt nagy volumenű. Nem volt egybehangzó véleménye a hallgatóságnak, de az előadó lerántotta a leplet a bírósági eljárás eredményéről, mely szerint a kereskedelmi vezető üzleti titkot sértett.
Az üzleti titkot a munkáltató a titoktartási kötelezettség mellet védheti úgy is, hogy kiköti belépéskor a szerződésben, hogy felmondás esetén (mindegy melyik fél részéről történik) meghatározott ideig (pl. 1-3-5 év) a munkavállaló nem helyezkedhet el hasonló tevékenységet végző cégnél. Versenytilalmi korlátozásról hallottunk korábban is, de az számunkra új információ volt, hogy ebben az esetben a munkavállaló jogosult arra, hogy a tilalom időszakára volt munkáltatójától megkapja az előzetesen megállapodott havi munkabért. Ennek mértéke attól függ, hogy a munkavállaló képzettsége mennyire teszi lehetővé, hogy más területen helyezkedjen el. Ugyanis előfordulhat, hogy a munkavállaló képzettsége és szakértelme csak erre a területre vonatkozik és nem ért máshoz, akkor nyilvánvalóan magasabb havi juttatás illeti meg, mert biztosítottnak kell lenni a megélhetésének.